Fly & Drive Griekenland, Albanië & Noord-Macedonië

Az úti célról: Szaloniki, Európa egyik legidősebb nagyvárosa és Görögország második legnagyobb városa. Több mint tizenkét kilométeren terül el, egy alacsony dombokkal körülvett medencében, amely egy öbölbe nyílik, ami a Thermaikos-öbölbe torkollik. Szaloniki egy pezsgő város, a Földközi-tenger egyik legfontosabb kereskedelmi és kommunikációs központja. A 1917-es nagy tűzvész nagy részét elpusztította a város történelmi központjának, és további károkat okozott a 1968-as nagy földrengés. Ennek ellenére számtalan példa található a város gazdag történelmére és sokszínű kultúrájára, bár ezek gyakran rejtve maradnak a 1917 utáni fejlesztések között. Ez az épületek patchworkje elképesztő stíluskeveréket hozott létre, ami nagyon egyedi Szalonikiben. A római emlékművek modern egyetemi campusokkal határosak, a modernista épületek középkori templomokkal szemben állnak, és az oszmán struktúrák hamarosan betonozzák Szaloniki legújabb hozzáadását, a metrót. A városi hatóságok sokat tettek a kulturális örökség állapotának megőrzése érdekében, és csak remélni lehet, hogy még többet fognak tenni annak érdekében, hogy ez ne csak a város tájképének állandó része legyen, hanem hogy jól magyarázott és hozzáférhető legyen a helyiek és a látogatók számára egyaránt. Szaloniki nagysága azonban nem csak álló szerkezetében rejlik. Ez a város valóban él, és nem csak a masszív forgalom vagy a sok építkezés értelemben. Az itteni emberek szeretnek nyíltan kifejezni magukat, és nehéz itt időt tölteni anélkül, hogy látnánk a város autentikus és őshonos kultúráját. Az Aristotelou tér nyáron néhány szabadtéri koncertnek ad otthont, de spontán összejövetelek is vannak, amelyek betekintést nyújtanak a hétköznapi szalonikiak életébe. A diákok éjszaka gitározva töltik az idejüket a Rotunda előtt, és a Római Agora néha színházi előadások vagy csoportok által szervezett show-k helyszíne. Minden két évben ez a kulturális virágzás a kortárs művészet biennáléjának formáját ölti, ami a város művészeti közösségének naptárának csúcspontja. Bizánci templomok, római építmények, muzulmán épületek, modern építészet, intenzív éjszakai élet és lenyűgöző strandok jellemzik Szalonikit. Mint Görögország második legnagyobb városa, Szaloniki több mint 2300 éves történelmet ötvöz minden olyan lehetőséggel és izgalommal, amit egy modern európai város kínálhat a látogatóknak.

Az úti célról: Kasztoria egy város Észak-Görögországban, Nyugat-Macedónia régióban. Kasztoria regionális egység fővárosa, Macedónia földrajzi régiójában található. Egy félszigeten helyezkedik el az Oresztiasz-tó nyugati partján, egy völgyben, amelyet mészkő hegyek vesznek körül. A város híres számos bizánci templomáról, bizánci és oszmán kori lakóépítészetéről, taváról és szőrmeiparáról.

Az úti célról: Ioannina Görögország fontos turisztikai célpontja. A Pamvotida-tó, csendes vizeivel és kis szigetével, természeti emlékmű, mely körül az egész terület él és lélegzik. A város erős kulturális hagyományai, mely számos nagy regényíró és költő otthona, valamint a művészeti és szellemi események, melyeket az év folyamán szerveznek, lehetőséget adnak a látogatóknak, hogy megismerjék az Épirusz szellemi életének gyökereit. Csodálatos épületek, mint a Matei Hussein ház, Veli Pasha oszmán mecsetje és a város teljes történelmi központja egyedülálló látványosságok.

Az úti célról: Gjirokastër dél-albániai város, a Gjerë-hegység és a Drino közötti völgyben, 300 méterrel a tengerszint felett. Óvárosa az UNESCO Világörökség része, amelyet "egy ritka példája a jól megőrzött oszmán városnak, amelyet nagybirtokos gazdák építettek" -ként írnak le. A várost a Gjirokastër erőd uralja, ahol ötévente megrendezik a Gjirokastër Nemzeti Népművészeti Fesztivált. Ez volt az albán kommunista vezető, Enver Hoxha, és az író, Ismail Kadare szülőhelye.

Az úti célról: Berat (albán kiejtés: [ˈbɛ:rat], határozott albán forma: Berati), Albánia Köztársaság kilencedik legnagyobb városa népesség szerint. A város a környező Berat megye székhelye, az ország 12 alkotó megyéjének egyike. Légvonalban 71 kilométerre (44 mérföld) északra található Gjirokastërtől, 70 kilométerre (43 mérföld) nyugatra Korçëtől, 70 kilométerre (43 mérföld) délre Tiranától és 33 kilométerre (21 mérföld) keletre Fiertől. Földrajzilag Berat az ország déli részén található, hegyek és dombok, köztük a keleten található Tomorr veszi körül, amelyet nemzeti parkká nyilvánítottak. Az Osum folyó összesen 161 kilométer (100 mérföld) hosszan folyik át a városon, mielőtt a Myzeqe-síkságon belül a Seman folyóba ömlik.

Az úti célról: Tirana, Albánia vibráló fővárosa, az oszmán örökség, az olasz építészet és a merész kommunista korabeli tervezés lenyűgöző keveréke, mindezt friss színekkel és kreativitással átitatva. Egykor szürke, szigorú város, élénk falfestményekkel, pasztellszínű homlokzatokkal és egy olyan fiatalos energiával újította fel magát, amelyet nehéz nem észrevenni. A Skanderbeg tér, Tirana monumentális szíve, ideális kiindulópont: innen ellátogathat a Nemzeti Történeti Múzeumba, amely felismerhető grandiózus szocialista-realista mozaikjáról, és sétálhat az Et'hem Bey mecsethez és az Óratoronyhoz, amelyek a város oszmán múltját idézik fel. Tirana egyik legjellegzetesebb látványossága a kommunista öröksége. A Bunk'Art és a Bunk'Art 2 – földalatti bunkerek, amelyek múzeumokká alakították őket – magával ragadó kiállításokat kínálnak Enver Hoxha rezsimjének mindennapi életéről, hátborzongató folyosókkal és megőrzött szobákkal, amelyek közelivé és személyessé teszik a történelmet. A közelben található a „Piramis”, amely egykor Hoxhának szentelt múzeum volt, ma pedig városi játszótér és kulturális helyszín, Tirana átmenetét szimbolizálja a diktatúrából egy nyitottabb, kreatívabb társadalomba. Tirana modern személyisége a városrészekben és a köztereken ragyog. A divatos Blloku negyed, amely egykor a kommunista elit számára volt fenntartva, ma tele van kávézókkal, koktélbárokkal és éttermekkel, ahol a helyiek késő éjszakáig időznek. A Nagypark és a Mesterséges Tó zöld menedéket kínál, tökéletes kocogáshoz, kerékpározáshoz vagy egy nyugodt piknikhez. Panorámás kilátásért utazzon a Dajti Expressz felvonóval a Dajti-hegyre, ahol túraútvonalak, éttermek és a városra és az Adriai-tenger partjára nyíló lenyűgöző kilátás várja.

Az úti célról: Ohrid (macedónul: Охрид) Észak-Macedónia városa, Ohrid község székhelye. Ez a legnagyobb város az Ohridi-tónál és az ország nyolcadik legnagyobb városa, több mint 42 000 lakossal 2002-ben. Ohridban egyszer 365 templom volt, minden napra egy, és a "Balkán Jeruzsálemének" is nevezték. A város gazdag festői házakban és műemlékekben, a turizmus dominál. Skopje délnyugati, Resen és Bitola nyugati részén található. 1979-ben és 1980-ban az Ohridi-tó és Ohrid városa kulturális és természeti világörökségi helyszínek lettek az UNESCO-nál. Ohrid az egyike azon 28 helynek, amelyek az UNESCO világörökségének részei, és mind kulturális, mind természeti helyszínek. Az Ohridi-tó legkorábbi lakói az Enchele, egy illyr törzs és a Dassaretae, egy ősi görög törzs voltak, amelyek tovább keletre, a Lynkestis régióban voltak alapítva. A legújabb ásatások szerint ez a város már II. Philipposz macedón király idején létezett. Arra a következtetésre jutottak, hogy Samuil erődje egy korábbi erőd helyén épült, amelyet i. e. 4. századra datálnak. A római hódítások során, i. e. 3. század végén és i. e. 2. század elején említést tettek a Dassaretae-ről és a Dassaretia régióról, valamint az ősi görög Lychnidos városról (görögül: Λυχνιδός). Az ősi görög Lychnidos városának létezése a görög mítoszhoz kapcsolódik, amely szerint a főníciai herceg, Kadmosz, akit Thebából, Boeotiából száműztek, az Enchele-hez menekült és megalapította Lychnidos városát a mai Ohridi-tó partján. Az Ohridi-tó, az ősi görög Lacus Lychnitis (görögül: Λυχνίτις), melynek kék és rendkívül átlátszó vizei az ókorban adták a tó görög nevét; a középkorban is időnként így hívták. Az Adriai-tengeri Dyrrachion kikötő (a mai Durrës) és Bizánc közötti Via Egnatia mentén helyezkedett el. Az régészeti ásatások (pl. a 5. századi Polyconch bazilika) bizonyítják a kereszténység korai elfogadását a területen. Lychnidos püspökei több ökumenikus tanácsban is részt vettek.

Az úti célról: Szaloniki, Európa egyik legidősebb nagyvárosa és Görögország második legnagyobb városa. Több mint tizenkét kilométeren terül el, egy alacsony dombokkal körülvett medencében, amely egy öbölbe nyílik, ami a Thermaikos-öbölbe torkollik. Szaloniki egy pezsgő város, a Földközi-tenger egyik legfontosabb kereskedelmi és kommunikációs központja. A 1917-es nagy tűzvész nagy részét elpusztította a város történelmi központjának, és további károkat okozott a 1968-as nagy földrengés. Ennek ellenére számtalan példa található a város gazdag történelmére és sokszínű kultúrájára, bár ezek gyakran rejtve maradnak a 1917 utáni fejlesztések között. Ez az épületek patchworkje elképesztő stíluskeveréket hozott létre, ami nagyon egyedi Szalonikiben. A római emlékművek modern egyetemi campusokkal határosak, a modernista épületek középkori templomokkal szemben állnak, és az oszmán struktúrák hamarosan betonozzák Szaloniki legújabb hozzáadását, a metrót. A városi hatóságok sokat tettek a kulturális örökség állapotának megőrzése érdekében, és csak remélni lehet, hogy még többet fognak tenni annak érdekében, hogy ez ne csak a város tájképének állandó része legyen, hanem hogy jól magyarázott és hozzáférhető legyen a helyiek és a látogatók számára egyaránt. Szaloniki nagysága azonban nem csak álló szerkezetében rejlik. Ez a város valóban él, és nem csak a masszív forgalom vagy a sok építkezés értelemben. Az itteni emberek szeretnek nyíltan kifejezni magukat, és nehéz itt időt tölteni anélkül, hogy látnánk a város autentikus és őshonos kultúráját. Az Aristotelou tér nyáron néhány szabadtéri koncertnek ad otthont, de spontán összejövetelek is vannak, amelyek betekintést nyújtanak a hétköznapi szalonikiak életébe. A diákok éjszaka gitározva töltik az idejüket a Rotunda előtt, és a Római Agora néha színházi előadások vagy csoportok által szervezett show-k helyszíne. Minden két évben ez a kulturális virágzás a kortárs művészet biennáléjának formáját ölti, ami a város művészeti közösségének naptárának csúcspontja. Bizánci templomok, római építmények, muzulmán épületek, modern építészet, intenzív éjszakai élet és lenyűgöző strandok jellemzik Szalonikit. Mint Görögország második legnagyobb városa, Szaloniki több mint 2300 éves történelmet ötvöz minden olyan lehetőséggel és izgalommal, amit egy modern európai város kínálhat a látogatóknak.